2.rész

#Al
Anyám nagyon kicsípte magát. Még a legféltettebb nyakláncát is feltette. Nem igazán értem mi ez a nagy hűhó. Rajtam csak a kedvenc szaggatott sötétkék farmerom van, alatta nercharisnya és enyhén kivágott, bő Escape the Fate-es felsőm, szegecses karkötőim. Az ausztráliai hőséghez képest hűvösebb volt a mi nap. Kezd későre járni de a vendégek sehol. Anyám türelmetlen (ami nem mindennapi dolog). 21:13. Kopognak. Félve markolom meg a kilincset, hogy ajtót nyissak.
Apa, 2 csokor rózsával és egy borítékkal a kezében áll az ajtóban. 2 hónapja nem láttam. Nagyon boldog vagyok. Fülig érő mosolyommal a nyakába ugrom.
- Nekem is hiányoztál kicsim! - suttogja kuncogva a fülembe.
Odasétál anyámhoz akinek 20 éves házasság után is ugyanolyan tűz lángol a szemében. Remélem hogy, egyszer én is tudni fogok valakit így szeretni. Lassan visszafordul hozzám és átnyújta a rózsámat (ami még mindig a kedvenc virágom) illetve a borítékot is. Először arra gondoltam hogy a zsebpénzemet szeretné kiegészíteni. Remegő kézzel nyitom ki. Nem pénz. Sokkal jobb. Amire sohasem gondoltam volna. Koncertjegyek. BVB-re. Kettő. Majdnem sírógörcsöt kaptam  a boldogságtól. Soha sem gondoltam volna, hogy a szüleim veszik meg az első koncertjegyemet. Na de várjunk csak egy percet!! Ez a jegy a fővárosba szól! Nincs is kiírva hogy hozzánk is jönnének koncertre! Lehet hogy Ash erről a koncertről  beszélt? De alig 5 órája ment el az áram. Hogyan tudott ilyen gyorsan 2 jegyet szerezni?! Honnan tudta meg hogy ide is jönnek koncertezni ha egy fél napja még a zenekar sem tudta?!
- Remélem szereted ezt a bandát! - egy csalfa mosolyra húzódik a szája. Pontosan tudta, hogy imádom őket. Válaszomul felnevetve  megöleltem.
- Azért lesz még mit megbeszélni a koncerttel kapcsolatban, kishölgy! - egy nap alatt 2x kapom meg a kishölgy jelzőt. Valami van a levegőben. -Tudom, hogy csak 1 hónap múlva lesz a születésnapod (július 4.-én) de azt hiszem evvel az ajándékkal nem várhattam tovább.
#Becca
Ma, kora délután neveztem Al nevében arra a nyereményjátékra amiről csak úgy áradozott a múltkor. Tisztában vagyok vele hogy időpazarlásnak tartja. Megcsörren  a telefon. Al apukája az. Remélem nem történt semmi baj! Remegő kézzel veszem fel a telefont.
- Jónapot! Baj van Al-lel? - kérdezem aggódva.
- Szia Becca! Nyugodj meg semmi baj nincsen! Csak annyit szerettem volna kérdezni hogy, Al szereti a Black Viel Brieds - t?
- Igen, őket nagyon szereti, de miért tőlem tetszik kérdezni?
- Csak van egy meglepetésem születésnapjára és biztos akartam lenni hogy tetszeni fog neki. Viszont most szaladnom kell, hogy elérjem a vonatot. Remélem mihamarabb találkozunk. Szia,Becca! - köszön el hirtelen, de hangjából sugárzik a boldogság. Kíváncsi vagyok milyen ajándékot tervelt ki a cucimnak!
#Ash
Ma egy nagyon szimpatikus rajongóm írt nekem. Nem tudom, hogy mi ütött belém de szokásaimat a sarokba dobva, hogy interneten nem beszélek senkivel visszaírtam. De megint csalódás ért. Nem ír vissza...sőt még ki is jelentkezett. Miért? Amint megtudta amit akar és máris szalad a sajtóhoz. Majd kiderül.
Fél óra múlva sorsolnunk kell hogy ki nyeri meg a dedikált gitáromat és abba az országba megyünk koncertezni ahol a nyertes él és ha lehet hivatalosan adjuk át a nyereményét. Nekem kell húzni. Egy kék cetli van a kezemben. Kinyitom. A cetlin egy női név van...felcsillan a szemem. "Alice Jhonson". Elkerekedik a  szemem. Ő az a lány. Az internetről.
- Nyögd már ki, Ash! Hogy hívják? - nyögi be feszülten de mégis bohókásan Andy.
- Alice Jhonson - mondom viszonylag halkan.
- Ismered?! - kérdezik egyszerre mind a négyen.
- Személyesen nem... - Andy szúrós szemmel néz rám, azt gondolom lesz még vele egy kínos beszélgetésem.
- Mindent harapófogóval kell kihúzni belőled?! - mordul rám CC.
- Nem ismerem a lányt csak a neten beszéltem vele, egyszer! - mondtam komoran. Éreztem, hogy a többiek lehet hogy ennyivel megelégednek de Andy nem.
Elmennek. Nem erre számítottam. Amikor észreveszik, hogy még mindig csak mereven állok maguk után hívnak.
Az épület előtt újságírók sokasága, kíváncsi tekintetekkel fürkészik az arcunkat. A sajtó meglepetésére egyszerre üvöltjük a következő koncerthelyszínt: "Caaannnnnberrrrrraaaaaa"